2. rész A suli
Itt a második rész , remélem tetszik . Jó olvasást !
v
Bonnie Brown
Reggel fura érzéssel ébredtem nem tudom megmondani, hogy milyen, nem rossz, nem jó, olyan semleges.
Elvégre mi történhet ma? Nem hiszem hogy valami rossz. Így hát boldogan kikeltem az ágyból 6 órakor.
Apa már elment, egy feltörekvő ügyvédnek nehéz a dolga. Arcot és fogat mostam , egy egyszerű öltözet mellett döntöttem.
Nem akarok dívának vagy ápolatlannak tűnni az első napon. Elpakoltam a cuccaim. Hirtelen csengetnek. Az órára pillantottam fél 7, de akkor mit keres már itt Rachel? Amint kinyitottam az ajtót , ő berontott és kérdésekkel kezdett el bombázni:
-Segíts kérlek!! Nem tudom melyik ruhámat vegyem fel!! Totál szétszórt vagyok-Felmutatott két totál nem az iskolába illő ruhát.
-Szerintem ezeket ne vedd fel, vagyis érted nem való iskolába.-Vagy ott mindenki ilyet hord, úristen nekem nincsenek ilyen ruháim.
-Mi ?? Ezt nem értem.-Nézett rám totál értetlenül.-Akkor mit vegyek fel ? A divat érzékem nem a legjobb, egyszer egy nagy estélyis elit eseményre fürdőruhába mentem egy strand ruhával! Kérlek segíts.-Ki rontott és hívta is a liftet. Becsaptam magam mögött az ajtót és rohantam a lifthez.
-Na szóval ez a szekrényem.-Mutatott rá egy totál rendetlen gardróbnak nem nevezhető ruha kupacra. A "gardrób" az ő szobájából nyílt ami olyan szétszórt volt mint ő maga , nem csoda hogy ilyen.
-Ez egész csini lenne ezzel a gatyával- húztam ki a rongyos ruhadarabokat a kupacból.
-Ez tetszik, felveszem!-mondta már-már túl nagy izgalommal.
Kb. 5 perc múlva készen jelent meg előttem. Gyönyörűen festett , lehet hogy mégis csak van egy kis divatérzékem.
-Na indulhatunk.- Mutatott rá az órára , pont hét óra még bezártam az ajtónkat és elindultunk.
Az utazás elég körülményes volt mentünk busszal metróval majd megint busszal majd gyalogolnunk kellett. A suli gyönyörű hosszú lépcsős és régi stílusú volt. Alig vártam már a pillanatot hogy belépjek. Amikor végre beértünk megláttam a diákok óriási tömegét , nagyon sokan voltak ahhoz képest hogy ilyen drága a tandíj. Próbáltam elvegyülni de nem igazán sikerült ugyanis kiderült hogy itt egyenruhát kell hordani!! Nekem erről miért nem szóltak? És Rachel? Ajj....Nahát most az elvegyülés az aztán nem fog sikerülni. Mindenki minket nézett Rachel pedig magabiztosan sétált a tömegben , nem érdekelte hogy egyenruhában kéne lennie. Ekkor 3 szúrós szempárt éreztem magamon........
Audrey Firth
Ki ez a csaj? És mégis kinek képzeli magát, hogy ilyen ruhába jön? Ó jaj persze, Rachellel lóg, szegény csaj. Mindenki őt nézi ahelyett hogy minket a dögös hármast néznének én Audrey Firth , Colin Firth lány és a két legjobb barátnőm Ciera és Katherine. Lehet , hogy még egy cikket is írok róla, elég érdekes személyiségnek tűnik. Eldöntöttem , hogy köszönök neki.
-Szia én Audrey vagyok, Audrey Firth. Te pedig Bonnie Brown, a tanyasi ugye?
-Igen.-Kezdte mérgesen.- De először is nem vagyok tanyasi azért mert Dallasból jöttem. Lehet , hogy egy farmon éltem eddig, de attól még nem vagyok paraszt.
-Oké értem.-fordultam el.
-Neked mindig piszkálnod kell az embereket ? És ő még ráadásul új is!Mit képzelsz te magadról?-szólalt meg az iskola leghelyesebb pasija Taylor Lautner , esküszöm ebből egyszer még sztár lesz. Olyan aranyos belefúrtam a szemeim az övébe de ő csak hülyén bambult rám.
-Mi ? -Nem figyeltem mert őt bámultam, de ő csak arra a Bonniera mosolygott.-Semmi közöd hozzá, Lautner. Foglalkozz a magad dolgával.- Hátrafordultam és a szekrényemhez siettem, tudom hogy nem vagyok épp a legkedvesebb de ha a csúcson akarok lenni akkor el kell taposni másokat ez így működik, legalább is azt hiszem.
-Tudom , hogy bele vagy zúgva.- Szakított ki Katherine az gondolatmenetemből.
-Helyes.- Mondtam kicsit lekezelően.
-Oké te tudod , de meg volt az esélyed rá hogy a tied legyen de te elrontottad az egészet mint általában.-Mondta úgy mintha én mindent csak elszúrnék.
-Lefeküdtem a mostoha bátyával, az elrontás?
-Szerinted?Inkább hagyjuk. Cierával shoppinhg körutat terveztünk és nélküled nem lenne az igazi.-Mosolygott csábítóan rám.
-Hogy is mondhatnék nemet?
-Oké akkor irány az óra , ma csak öt van-mutatta az ujjával , és mellé egy letörölhetetlen mosoly párosult - És utána shopping baby!-Mondta izgatottan és olyan Katherinesen. Indultunk is a következő óránkra, történelem pfff....
Bonnie Brown
-Hé jól vagy?-kérdezte a rettentő helyes fiú.
-Igen, persze miért ne lennék jól?-Mondtam kicsit gúnyosan.
-Elkísérhetlek órára?-Úristen a mosolya ellenállhatatlan.
-Kísérj.-Épp be értünk az ének órára , Rachel épp beénekelt, az apja zenész . Miért is nem gondoltam?? Na mindegy amúgy csoda szép hangja van, remélem egyszer eléri az álmait.
-Min agyalsz??
-Hogy hívnak?-kérdeztem kicsit durva hangsúllyal.
-Nem válaszoltál a kérdésemre.
-Te se az enyémre.
-Taylor.
-Lány neved van?
-Ez uniszex.
-Oké , értem.-Mondtam mosolyogva.
Az órát végig énekeltük , vagyis inkább Rachel. A nap nagyon jól telt szerintem. Amint vége lett az utolsó órámnak , Taylor elhívott kávézni. Én igent mondtam neki . Ittam egy nagyon finom kávét egy rettentő helyes fiúval. Lehetne ennél jobb? De sajnos Rachelnek egyedül kellett haza mennie, remélem nem tévedt el valahol útközben. A mennyei ital után a mennyei pasival elmentünk a Central Parkba. Ilyenkor nyáron gyönyörű és vidám, tele van mindenféle emberekkel. Több kisebb tóval és csodálatos növényekkel.
-Voltál már itt?-kérdezte Tay.
-Nem még soha , de nagyon tetszik.
-Nekem te tetszel.-Suttogta a fülembe. Oda fordultam hozzá és a szemébe néztem. Az arcunk egy miliméternyire volt egymástól és ez a kis távolság is egyre csökkent. Már éreztem a leheletét. És akkor............
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése